A hőenergia a természetben mindig a melegebb hely felől a hidegebb hely felé áramlik. Azokat a berendezéseket nevezzük hőszivattyúnak, amelyek a hőenergia áramlásának természetes irányát meg tudják fordítani. Ezt a műveletet a hőszivattyúk valamilyen külső segéd energia (pl. villamos áram) befektetésével tudják megvalósítani. A gazdaságosságuk "titka" abban rejlik, hogy az általuk szállított hasznos hőenergia a működtetéshez felhasznált elektromos energia többszöröse. A jelenlegi technika 3x - 6x közötti értéknél tart, ennek a számszerű jellemzőnek a neve COP (Coefficient of Performance). Természetesen a felhasznált elektromos energia többszörösét kitevő hőenergiának a kinyerése nem ellentétes az energiamegmaradás törvényével, mivel a hőszivattyúk nem előállítják, hanem csupán (töredéknyi villamos teljesítmény felhasználásával) beszállítják a lakásba a kültéri környezetben rendelkezésre álló hőenergiát.
A gazdaságosság mérőszámai a COP (a fűtés termikus hatásfoka, azaz a készülék által leadott fűtő teljesítmény és a működést biztosító elektromos teljesítmény hányadosa) és EER (a hűtés termikus hatásfoka), mely értékek a készülékek adatlapjain részletesen megtekinthetők. Az SCOP és SEER értékek a teljes szezonra vonatkozó (Seasonal) értékek. Ezen paraméterek egyrészt a készülék típusától, másrészt a környezeti feltételektől függnek. A választás előtt kérjük, konzultáljon szakértőnkkel!
A hőszivattyúk a földben, talajvízben vagy levegőben rejtőző természetes energiát juttatják be a lakásba. Ezért az energiaforrás jellegéhez optimalizált típusok közül lehet választani.
A korszerű hőszivattyúk alkalmazásával a téli fűtés a gázfűtéshez képest 40 - 50 % költséggel valósítható meg. Ugyanaz a berendezés nyáron az épület hűtését is megoldhatja rendkívül gazdaságosan.
Rendkívüli hatékonyságuknak köszönhetően a korszerű hőszivattyúk még fagyos, -20 °C-os külső hőmérsékletnél is elegendő hőt szállítanak a lakásba.
A hőszivattyúk mind fűtési rendszerekben, mind pedig használati melegvíz termelésére alkalmasak. Ha a különösen hideg napokon nem elegendő a környezetből nyerhető energia, akkor egy további hőcserélővel kombinálva más kiegészítő energiaforrással, pl. villamos energiával kerül pótlásra a hiányzó energia.
A hőszivattyúk kategorizálása a kültéri hőforrás és az épületen belüli hőcserélő technikai megoldása szerint történik. Ezért, bár maga a hőszivattyú egység mindegyik berendezésben azonos, sokféle hőszivattyú készülék létezik, mert az alábbi lista szerinti kombinációk bármelyike elérhető a gyártók készülék választékában. Hogy melyik típust célszerű beépíteni, az attól függ, hogy az adott helyszínen melyik kombináció valósítható meg a leggazdaságosabban. Ennek mérlegelésében szakértőnk az Ön rendelkezésére áll.
A külső oldali (hőenergiát biztosító) hőforrás lehet:
- talaj
- kútvíz
- természetes víz (patak, folyó, tó)
- levegő
Az épületen belüli fűtési vagy hűtési hőcserélő lehet:
- radiátor
- padlófűtés
- oldalfal fűtés
- mennyezet fűtés és hűtés
- épület szerkezet temperálás
- fan-coil
- légfűtés és léghűtés
A fenti funkcionális hőcsere lehetőségeknek megfelelően nézzünk néhány konkrét példát. A split klímák levegő-levegő hőszivattyúk. Az a berendezés, amely az udvar talajából vonja el a hőenergiát és azt a lakásban radiátorokon adja le, az egy talaj-víz hőszivattyú. Az a készülék pedig, amely egy kút vizéből vonja ki a hőenergiát és az épület légcsatornázott rendszerében közvetlenül adja azt le, az egy víz-levegő hőszivattyú. Mivel a hagyományos épületgépészetben a víz közvetítő közeges fűtések a legelterjedtebbek (radiátor, padlófűtés), meglévő épületek fűtés korszerűsítésekor a leggyakrabban x-víz hőszivattyúkat telepítünk.
A "Fűtés fél áron" szlogen igazságának bizonyítása, azaz a hőszivattyús fűtésnek a gázfűtéshez képesti gazdaságossága jelenleg számszerűen a következő. Pécsi, 2018 nyári villany- és gázszámla adatokkal számoltam. Az itt megadott egységárakat a közüzemi számlákból olvastam ki. A gáz egységnyi fűtőértékre vonatkoztatott egységára 2.4 x 10E-6 Ft/Ws. Ennyibe kerül 1 Ws (azaz 1 Joule) hőenergia, ha azt gázból állítjuk elő. A villany egységnyi fűtőértékre vonatkoztatott egységára 4.3 x 10E-6 Ft/Ws. Ennyibe kerül tehát 1 Ws hőenergia, ha azt elektromos áramból egyszerű villamos fűtő készülékkel (pl. villany radiátor, hőtárolós villanykályha) állítjuk elő. E két számadat összehasonlításából csupán azt a közismert tényt állapíthatjuk meg, hogy az egyszerű villamos fűtés majdnem kétszer drágább, mint a gázfűtés. A COP érték, mint tudjuk, a hőszivattyú "gazdaságossági szorzója" az egyszerű villamos fűtő készülékekhez képest. A prémium kategóriás hőszivattyúk SCOP értéke ma már 5 felett van. Ám még a legolcsóbb hőszivattyúk SCOP értéke is 4 feletti. Ebben a számításban, hogy biztosan ne érhessen a hőszivattyú iránti elfogultság vádja, továbbá a levezetés a gyengébb minőségű hőszivattyúkra is igaz legyen, csak SCOP=4 értékkel számolok. Ezzel a gázfűtés javára tévedek. A gázkazánnál 100 % fűtési hatásfokot tételezek fel, más szóval úgy tekintem, hogy a kéményen nem távozik semennyi hőenergia. Ez persze sohasem igaz, de ezzel is a gázfűtés javára tévedek. A hőszivattyú működtetésének gazdaságossága a gázkazánhoz képest így számolható ki: (villany egységár / SCOP) / gáz egységár. Számszerűen kifejezve: (4.3 / 4) / 2.4 = 0.448 Mivel a számlálóban és a nevezőben is szerepelt az egységárak 10E-6 hatvány kitevője, ezért azzal mindjárt egyszerűsítettem a képletet. A 0.5 arány jelentené a fél árat. A gázfűtés javára kozmetikáztam a levezetés egyes elemeit, ám az üzemeltetési költség arányra még így is kisebb érték jött ki 0.5-nél. Azaz ha azt állítjuk, hogy a hőszivattyús fűtés a gázfűtéshez képest fél áron működik, akkor biztosan igazat mondunk.
Az elmúlt években nagyon népszerűvé vált az infrapanel fűtés. Az infrafűtés lényegében elektromos hősugárzás. Az infrafűtés azért ad kellemes hőérzetet, mert leginkább az élő szöveteket (az embereket) melegíti fel. Az infrafűtés komoly hátránya, hogy nagyon drága. Egy lakás fűtéséhez szükséges mennyiségű infrapanel hozzávetőleg ugyanannyiba kerül, mint az ugyanazt a lakást kiszolgálni képes levegő-levegő hőszivattyú. Beruházási költség szempontjából tehát nem jelent előnyt az infrafűtés. Az infrapanelek, elektromos kazánok, villamos radiátorok és az elektromos padlófűtés tiszták és elegánsak, de az üzemeltetésük gazdaságtalan. Számszerűen nézve mindezt: az összes (bármely) elektromos fűtő berendezés COP értéke pontosan 1 (mert egy egységnyi elektromos energiából egy egység hőenergiát állítanak elő). A hőszivattyúk szezonális COP értéke ma már biztosan legalább 4 (egy egységnyi elektromos energiából NÉGY egység hőenergia). Tehát bármely elektromos fűtés négyszer (!) akkora költséggel üzemel, mint egy hőszivattyú.
Az előző bekezdésben felsorolt tények miatt mi nem forgalmazunk elektromos fűtő készülékeket. Ha Ön ezen megoldások valamelyikét választja, a beszerzésben nem, de a profi villanyszerelésben számíthat ránk. Magasan képzett (mestervizsgával rendelkező) villanyszerelő kollégáink az Ön rendelkezésére állnak a kivitelezésben.